Pénzügyekről mindenkinek

Egyik debreceni negyven évet már betöltött ismerősöm, aki szerette volna jövendő családja jövőjét anyagilag is megalapozni, sírva panaszkodott, hogy a pénzintézet levelet küldött neki, melyben közlik, hogy elutasították CSOK-hiteligénylését. Pedig, állítja az ismerősöm, minden feltételnek megfelelt: nem volt KHR-listán ( régi nevén BAr-listán), nem büntetett előéletű, megvolt az előírt munkaviszonya. A bank mégsem folyósította neki az államilag támogatott lakáshitelt. A helyzet az, hogy ez egy jog- és üzleti filozófiai kérdés: a pénzintézet, bank vagy takarékpénztár, nem köteles hitelt folyósítani senkinek. Ha a kockázatelemzők úgy ítélik meg, hogy az adott hitel esetében nagyon erős a késedelmes visszafizetés esetleg az adós fizetésképtelenné válásának kockázata, akkor megtagadhatja a CSOK folyósítását is. Ezt elmondtam ismerősömnek, és megkértem, gondolkozzon el azon, miért is utasíthatta el az adott pénzintézet a CSOK folyósítását. Az illető utánanézett, és megtalálta a választ.

2018.július 3-án a magyar forint hivatalos MNB-árfolyama az euróhoz viszonyítva 330,04. Még soha nem kellett ennyi forintot adni egy euróért. Mi következik ebből? Az átlagember számára semmi jó. Az üzemanyagárak biztosan nőnek, amúgy sem tartozunk Európa "legautósbarátabb" országai közé, ez pedig megnöveli a többi szolgáltatás, termék árát is. Ez nem jó. Azon kisebbség számára viszont, akik szoktak devizával kereskedni valamilyen internetes platformon, illetve azoknak, akik megtakarításaikat euróban vagy USA dollárban tartják, itt az aranykor. Pénzük többet ér Magyarországon, mint korábban bármikor.Persze, Csak Magyarországon... Itt csak az a kérdés, hogy a megtakarításokat mikor érdemes készpénzzé tenni. Lehet, hogy még tovább esik a forint árfolyama- akkor a bátor pionírok buknak rajta, a türelmesek, akik bennhagyják euróban őrzött megtakarításaikat, viszont nyernek. Ha viszont elértük a történelmi mélypontot, és innen már csak felfelé vezet az út, akkor pedig jó kivenni

Aki társasházban lakik az tudja, hogy minden magyarországi társasháznak rendelkeznie kell társasházbiztosítással. Ezzel általában nem szokott gond lenni, a közös képviselők általában megkeresik azt a céget/ügynököt, akit a legjobbnak gondolnak. A biztosítással kapcsolatos kommunikáció azért sok esetben problémát okoz. A közös képviselők nem mondják el a tisztelt lakóknak, konkrétan milyen károkat is fedez az adott biztosítási konstrukció- sokszor azt sem, hogy mennyi pénzbe fog ez kerülni a tisztelt lakóknak. Mert előfordulhat, hogy a társasházbiztosítás csak a közösen használt helyiségekre vonatkozik, pl. a liftre, míg az egyes lakásokra már nem. Ebben az esetben otthonaink ugyanolyan védtelenek, mintha semmilyen biztosításunk nem lenne. Ha betörnek hozzánk, a biztosítótársaság nem szolgáltat semmit pénzt sem. Ha a társasház-biztosítás vonatkozik az egyes lakásokra, még mindig előfordulhat, hogy védtelenek vagyunk, mert nem biztos, hogy a szerződésbe belevették az ingóságokat is.

Aki az USA-ban vagy Kanadában szeretne biztosítással foglalkozó vállalkozást indítani, jó helyen kapisgál. A világ biztosítási káreseményeinek 93 százaléka Észak-Amerikában történik: bűnözés, hurrikánok, rendkívüli hidegek és melegek, mind- mind biztosítási károkat okozó időjárási és természeti tényezők. Az USA-ban működő biztosítók rendkívül sokat költenek felvilágosításra, éppen ezért az ügyfelek is pontosan tudják, mit jelenthet számukra egy hurrikán, szupercella, vagy éppen egy csöveket törő rendkívüli hideg. A középosztály pedig mélyen a zsebébe nyúl, hogy mindezt elkerülje. Nagyon nehéz beférkőzni az amerikai biztosítási piacra, ennek ellenére csak azt tudom tanácsolni: próbáld meg! Megéri! xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is, rosszul biztosan nem jársz: mediaszemle.blogspot.com