Pénzügyekről mindenkinek

A Takarékszövetkezetek átalakításáról is szól Németh Lászlóné miniszterasszony a portfolio.hu - nak adott interjújában. Gyökeres átalakítást, hatékonyabb működést ígér. Ha elfogadja Miniszterasszony egy szegény vidéki pénzügyi tanácsadó ötletét, akkor íme: véleményem szerint a bankrendszer egyik óriási problémája, hogy az ügyfelek számára nem túlzottan vonzóak az alacsony betéti kamatok. Ezen lehetne segíteni úgy, hogy létre kell hozni egy olyan eszközalapot- legyen a neve mondjuk Magyar Agrár Eszközalap- mely portfóliójában a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységeket szerepeltet. Azt gondlom, egy ilyen alap magasabb hozamot tudna elérni, mint a szokásos banki kamatok, s ebbe az alapba, mely természetesen valamiféle állami garanciával is rendelkezne, szívesen fektetnének a pénzpiac iránt igencsak bizalmatlan "vidékiek". Ki lehetne kötni, hogy csak magyar befektető tehetne pénzt az alapba. Szerintem érdemes lenne fontolóra venni. Üdvözlettel: Bálint Péter

A Pannónia Biztosítónak van egy unit-linked konstrukciója, mely elképesztően jó bónuszokat szolgáltat az ügyfeleknek. Öt év után minden szerződő 30 százalék bónuszt kap eseti számlára. Ha az éves díj legalább 600 000 forint vagy 2400 euró, akkor pedig 40 százalék bónuszt írnak jóvá az ügyfélnek. Véleményem szerint ez azt jeleneti, hogy a befektető garantált nyereséghez. jut. Ugyanis: még ha megtörténik az a kellemetlenség, hogy egy-egy eszközalap egy-egy esztendőben mínuszos lesz- ez tavaly (2012) NEM TÖRTÉNT MEG, minden alap pozitívan teljesített- a bónusz akkor is ellensúlyozza a veszteséget. Ha úgy gondolja,  érdemes kötni unit-linked életbiztosítást, akkor jelenleg a Pannónia konstrukcióját tudom ajánlani. Részletekért hívjon: Bálint Péter, 06 20 537 61 60

2013.június 25-én a Kúriának ítéletet kellett volna hoznia egy devizahitel- szerződés kapcsán. a bank ugyanis nem tüntette fel költségként az árfolyamváltozásból az ügyfél számára létrejövő többletkiadásokat. Ha a Kúria az ügyfélnek ad igazat, az precedensértékű lett volna, mert ez esetben minden devizaalapú hitelszerződés érvényessége megkérdőjelezhető. A tüntetéssel a devizahitelesek- illetve az őket képviselő Koppány Csoport- nyomást akart volna gyakorolni a bírói testületre. Ám a döntést elnapolták, ítélet csak júliusban lesz. A tüntetők végigvonultak Budapest forgalmas utcáin, rendbontás nem történt, a rendőröket is puszta kézzel vezényelték ki. Egy férfi piros festéket szórt az Erste Bank fiókjára őt elvitték a rendőrök. Más rendbontás nem történt. Ehhez képest az elektronikus média úgy számolt be a történetekről, mintha valami rablóbanda, fosztogató csürhe kirabolta volna egész Budapestet. Különösen a Tv2 beszámolója nélkülözött minden tárgyilagosságot. Jól kijött, hogy a kere

Az egyes internetes és egyéb fórumokon az egyes ellenérdekelt szereplők más-más adatokat közölnek azzal kapcsolatban, voltaképpen hány jelzáloghitel bukott be Magyarországon az elmúlt években. ( Bebukottnak azt a hitelt tekintjük, ahol az adós már több ,mint 90 napja nem fizetett). Az egyik érdekvédelmi szövetség szerint több, mint félmillió a nemfizető adósok száma. A másik érdekvédelmi szövetség egymilliónál is több hitelt tekint bebukottnak- igaz, ebbe az autóhitelt és a személyi kölcsönt is beleszámolja. Az egyik bank szakértője a minap országosan 290 000 rossz adósról írt. Elég nagy tehát a szórás. Véleményem szerint az igazság valahol középen van, azaz a félmilliós számot látom nagyjából helyesnek. Sajnos, napról napra nő ez a szám, különösebb, átfogó megoldást pedig még senki nem tudott mutatni.

Eddig, ha valaki, pontosabban a Szerződő vagy valamely családtagja, nyitva hagyott például tetőtéri ablakot, konyhaablakot, netán erkélyajtót, és bekövetkezett a egyik legrettegettebb káresemény, a beázás, a biztosító nem fizetett semmit, mondván, az ügyfél saját hibájából következett be a káresemény. Ez változott, mert az egyik biztosítótársaság vagyonbiztosítási konstrukciója szolgáltat arra is, ha valaki nyitva felejti a nyílászárót, és úgy ázik be, akkor is kap pénzt. Igaz, a felső határ 50 000 forint, de ez is több ,mint a semmi. Az viszont már kétségeket ébreszt, hogy az új konstrukciót csak alkuszok értékesíthetik. Erre mi szükség van? Miért nem értékesítheti a terméket az " anyabiztosító" üzletkötője is??

Szász Károly, a PSZÁF elnöke, levelet írt. Nincs abban semmi rossz, ha egy testület elnöke kifejti a véleményét valamilyen szakmai kérdésben, éppen csak az időzítés meglepő. Szász Károly levelének ugyanis bosszúszaga van. A kormány eldönti, hogy megszűnik a PSZÁF. Másnap a hamarosan megszűnő testület elnöke levelet ír, melyben kifejti, hogy "bankpánikhoz" vezethet, ha a bíróságok mindig a devizahitelesek javára ítélnek a bankokkal szemben. Szász Károly azt is kifejti, hogy a devizahitel a maga idejében teljesen reális igényeket elégített ki, nem hinné ,hogy hibás termék lenne. Túl azon, hogy Szász, mint posztját vesztett igazgató, vagdalkozásával elég szánalmasan viselkedik, elkövet valami súlyosabbat is: befolyásolni próbálja az igazságszolgáltatást. Ezt pedig még a PSZÁF elnökének sem szabad. Még akkor sem, ha gyakorlatilag már kirúgták.

Svájc, mely a 19.század óta a világbankrendszerének egyik fellegvára volt, s amelynek derék polgárai hozzá voltak szokva, hogy a pénzintézetek nyereséget kovácsolnak pénzükből, nehéz helyzettel kell hogy szembenézzen. Az alapkamatok ugyanis olyan alacsonyak, hogy az ügyfelek, miután a bank levonta a betételhelyezésnél megszokott költségeket, kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyit betettek. Magyarán szólva: mínuszosak a bankbetétek. Nincs persze sehol előírva, hogy a bankbetétnek mindig pluszosnak kell lennie, ám pont Svájcban igencsak nyomasztó a negatív számokkal szembenézni. A betétesek veszik ki a pénzüket, keresik az újabb és újabb lehetőségeket, közben néhányukat átverik mindenféle szélhámosok, a bankrendszer azonban virágozni fog, a bankok élnek és élni fognak. Svájcban is, máshol is.

E sorok írója jócskán1960 után született. Ebből az következik, hogy nagy valószínűséggel soha a büdös életben nem éri meg, hogy egyéni nyugdíjszámlával rendelkezzen. A kormány által kiírt tender ugyanis, hiába kerül 1,3 milliárd forintba, csak az 1959-ig napvilágot látó magyar emberkék nyugdíjbefizetéseit mutatja majd ki. Állítólag visszamenőlegesen is. A rendszerváltás egyik óriási mulasztása, hogy azt ne mondjam, bénázása volt az egész nyugdíjkérdés. Mindenki tudta, hogy a nyugdíjkassza egyik napról a másik napra él, 1998-ig mégsem tett senki semmit azért, hogy ez ne így legyen. Akkor a FIDESZ -kormány meghozta a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt. Az utánuk jövő szocialisták pedig úgy vették, elég jól van ez: igaz, hogy nincs pénz a nyugdíjkasszában, mégis mindenki kap majd nyugdíjat. Kiszervezték a nyugdíjazást, mint a PUMA a cipőfelsőrész-készítést. A FIDESZ aztán kimutatta, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer rossz, ez volt 2011-ben. Az egyéni számlák elkészítésére pedig

Örvendetes, ha az ügyfél lehetőséget kap arra, hogy kiegészítő biztosítást kössön kedvenc állatkájára. Az már kevéssé örvendetes, hogy amikor a biztosítási ajánlat végére lapoz, a mellékletekhez, a biztosító két oldalon keresztül sorolja, hogy mely kutya-és macskafajták esetén mely betegségeket zárja ki, azaz melyekre nem fizet egy kanit sem. Leginkább a németjuhászokat diszkriminálja a biztosító. Az ő esetükben az alábbi betegségekre nincs szolgáltatás: lokális calcinosis degeneratív gerincvelőbántalom dermatomyositis szuperficiális szaruhártya-gyulladás ductus arteriosus jobb aortaív perzisztenciája kamrai sövénydefektus acanhthosis nigricans EPI lupoid onichopathy Bezzeg az abesszin macskák! Az ő esetükben csak az amyloidosisra nem fizet a biztosító, minden másra igen. Hiába, a macskák mindig is ravaszabbak voltak a kutyáknál!! ( A ravasz kis abesszin macska, akinek biztosan van valami nagyfejű rokona a biztosítónál...)

Az egyik biztosítótársaság utasbiztosításához különböző extra szolgáltatásokat is kínál. Ezek egyike a "szemüveg pótlása". A döntés dicséretes, tényleg nem jó állapot, ha valakinek nyaralás közben eltörik a szemüvege, ám, ha egy szolgáltatást valamely cég bevezet, akkor reális árakkal számoljon- nekem legalábbis ez a véleményem. A szemüveg pótlására ugyanis maximum 100 eurót fizet ki a biztosító, ez nyugati országokban, de még Törökországban is, kevés ahhoz, hogy valaki új szemügőt vegyen. Talán a Közel-Kelet vagy Afrika szegényebb országaiban elég lehet- más kérdés, hogy megengedném-e egy kenyai vagy egy indonéz orvosnak, hogy a szememhez piszkáljon... Talán jobban festene úgy ez a szolgáltatás, ha itthon vásárolt szemüveg árát térítenék egy bizonyos százalékban. Egyértelműbb helyzetet teremten: aki külföldre utazik, vigyen magával tartalék szemüveget!

A kormánypárt törvényjavaslata értelmében összevonják a Magyar Nemzeti Bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, ezzel megszűnik a PSZÁF. hogy mégis legyen egy, a pénzügyi rendszer egészét kontrolláló szervezet, létrehozzák a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot. Az MNB és a PSZÁF összevonásáról szóló javaslat- véleményem szerint- része a kormány centralizációs irányvonalának. A független pénzügyi szervezeti szerv felszámolása jelentős rést üthet a magyar gazdasági rendszer amúgy sem teljesen demokratikus jellegén. Sokakkal együtt azt gondolom, a PSZÁF 2010 óta jó munkát végzett, nincs értelme megszüntetni- hacsak hátsó politikai szándékokat nem sejtünk a háttérben. Az sem lehet véletlen, hogy pont az árvízveszély idejére időzítették ezen törvényjavaslat benyújtását. Ha pedig az ellenzék vagy az EU nekiesik a kormánynak, ők majd azt mondják, Bajnaiék emberei támadnak megint...