Pénzügyekről mindenkinek

A rezidensszövetség javaslata szerint törvénybe kellene foglalni, mennyi pénzt költ a magyar állam minden évben egészségügyre. A rezidensek szerint a GDP 6 százalékát lenne kívánatos. egészségügyre fordítani. Véleményem szerint a javaslat jó, de pontatlan. Nagyon körül kellene írni ebben a bizonyos törvényben, mit is tekintünk egészségügynek. A plasztikai sebészet egészségügy? A lovasterápia egészségügy? Az egészséges táplálkozásért folytatott kormányzati kampány egészségügy? Szerintem az lenne a jó, ha így határoznák meg: minden évben a GDP 4 százalékát költsék kórházak, orvosokra, további három százalékot pedig megelőzésre, kampányokra, tömegsport-rendezvényekre, az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Szerintem így lenne jó. Aztán az is fontos lenne, hogy a magyar lakosság önmaga is költsön egészségügyre. Legalább annyit tegyen meg, hogy kössön olyan biztosítást, mely a kiemelt betegségekre fedezetet nyújt. Mert ha valaki stroke-t kap, jó darabig nem, vagy nem teljes értékűen...

Érdemes olyan balesetbiztosítást kötni, melynek feltételében azt olvashatjuk: " Csonttörés esetén a biztosító egyszeri, azonnali szolgáltatás nyújt. " Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem kell kivárni mindenféle 30 napot, hanem a kórházi-orvosi zárójelentéssel be lehet sétálni a biztosító helyi kirendeltségére, és néhány napon belül számlán a zseton.

Azért is jó, ha van a gyermekre kötve diákbiztosítás, mert olyan " gyerekbalesetek" költségeit is fedezi, mint például a kullancscsípés. Ez jó, mert én például biztos nem merném a gyerekből kiszedni a kullancsot, főleg, ha az már több napja benne van, mondjuk, a fejbőrében. Ilyenkor biztosan elvinném orvoshoz, ennek pedig költségei vannak. Na, ezt fedezi a jól megválasztott, és reális összegekkel és díjakkal megkötött diákbiztosítás.