Pénzügyekről mindenkinek

Tegnap éppen azon tűnődtem, jó befektetés lehet-e valamely mobilszolgáltató termékeit értékesítő üzletet nyitni Kelet-Magyarországon. Éppen ezért elmentem városunk plázájába, és figyeltem. Az egyik szolgáltató boltjába 15.35. és 16.50. között mindössze egy érdeklődő nyitott be. Egy órás beszélgetés után történt szerződéskötés. Az üzlet ajtaján pedig kitéve egy A/5 nagyságú álláshirdetés: Értékesítőt keresünk. A másik szolgáltató boltjába 15.óra 35 és 16 óra 50 perc között hat érdeklődő nyitott be, és négy szerződéskötés történt. Tehát: jó befektetés ez, meghozza a jó kis pénzt, csak nem mindegy, hogy az üzlettulajdonos melyik hálózattal szerződik le. Az sem baj, ha az értékesítők jól képzettek és gyorsak. 

25 éves Tibikét édesanyja megkérte, hogy legyen már olyan kedves, életében egyszer dolgozzon egy kicsit, ha már olyan sok kolbászt eszik otthon, legalább a saját kajaköltségébe beszállhatna. 25 éves Tibike nekiesett az internetnek, nagynehezen sikerült rákattintania egy álláshirdetési portálra, ahol is talált egy szerinte neki való hirdetést: " Nemzetközi pénzügyi cég felvesz tanácsadói pozícióba 5 fő munkatársat....". Tibike szereti a pénzt, kapott anyucitól eleget, úgy gondolta, hogy itt a lehetőség megkeresni kevés melóval, sok dicsőséggel, és még anyuci is büszke lesz rá. Felvette ( Anyu ebben is segítette őt) legszebb öltönyét, elment az interjúra, ideges lett, mert nem ő volt az első. Végül tíz perc lélekölő várakozás után sorra került. Az asztal túloldalán ott ült a Főnök, Tibikénél alig idősebb, aki úgy vélte, bár a jelentkező gyermek alapból segghülye, azért pofozható, talán fog szerződést is kötni, úgyhogy felvesszük, a 15 közé befér. Tibikét elvitték képzésre Pestr...